Voltak pillanatok
„Nem vagyunk ugyan ártatlanok, de mégis, nézzünk körül. Mit látunk. Fölfedezzük a látás örömét, a látás orgiáját, a látás szabadságát. Viszont: Vajon nem csupán a festés öröme van itt, a szándéké, és nem a kép öröme, ami, felfogásom szerint, kívánatos volna? ( Eszterházy Péter: A kitömött hattyú)
Azért kezdtem EP idézetével a kiállításom leírását mert a jelen látható képek festésekor az ő szövegeiben voltam már hosszú ideje és bizton mondható hogy írói módszere hatással volt az alkotói mechanizmusomra. Már ahogy én értem, hogy értem. ... ha értem. Nem vagyok biztos benne hogy értem azt amire reagálok, sokkal inkább értem a módot, a függőséget ahogyan a reakcióm megszületett és ezen képekben formát öltött. Egyfajta szabad absztrakciós játék eredményei a festmények kompozíciói. Miképpen a körülöttem lévő világra is intuícióból ered a válasz mint megfontolt értelmezésként. Erre utal a kollázsszerű kompozíció. Ahogy a tudatban megjelennek a képek mint egy leképzése a hatásnak, ami mindenkibe belecsapódik ha a együtt mozog a világgal, körülöttünk. Az ötlet bátorsága, talán pont csak ennyi és a festés szeretete. Talán igazabb mint egy nem értett valóság narratívája vagy illusztrációja. A megoldás egyszerűbb mint gondolnád!
